Itt az ideje, hogy a téli merülésekből kifelé jövet írjak egy picit a hidegvizes tapasztalatokról, főleg ruházat szempontjából, hogy jövőre legyen miből okulni, mikor újra beköszönt a zima:)
A száraz búvárruháknak alapvetően két fajtájuk van. A trillaminált, és a kompresszált neoprén. A trillaminált kb. egy erősebb, sprődebb barlangász overállhoz hasonlítható. Előnye a kompresszált ruhával szemben, hogy tartósabb, jobban bírja a fizikai behatásokat és gyorsabban szárad. Ezzel szemben a szigetelőképessége jócskán elmarad egy kompresszált ruháétól, ami miatt bizony jóval alaposabban alá kell öltözni hőmérséklet szempontjából komoly (2 fok alatti) hidegvizes merülések alkalmával.
|
-1 vékony, és 2 réteg vastag gyapjú zokni
-4 réteg aláöltöző nadrág
-2 réten aláöltöző felsőrész
-Columbia pehely ujjatlan mellény
-Bare Super Hi-Loft Polarwear Extream aláöltöző overáll
-Si-tech thrinsulate szárazkesztyű aláöltöző kesztyű
Bare Super Hi-Loft Polar Wear Extreme aláöltöző overáll - ezt nem bíztam a véletlenre:) |
Öt fok alatti vízben mindenképpen ajánlott a szárazkesztyű viselete, ha az ember nem akar kockáztatni egy alapos végtagelfagyást:) A szárazkesztyűvel Håvard-al együtt most szereztük első tapasztalatainkat. Mindketten a Si-Tech cég termékét választottuk. Az eredmények eleinte kissé elkeserítőek voltak, mert kb. minden harmadik merülésre jutott egy beázás. Lassan gyűltek a víz alatti méterek, és végre úgy tűnik, nagyobb biztonsággal tudjuk használni ezt a télen elengedhetetlen felszerelést.
Pár jó tanács kezdő szárazkesztyű tulajdonosoknak:
Megéri jó hosszú ujjú aléöltözet felsőt használni, ugyanis az a szárazruha mandzsettáján kellő hosszban átbújtatva ráhajtható az aláöltöző kesztyű végére. Utóbbiból sok esetben kis elemi szállacskák állnak ki. Ha ezek némelyike beférkőzik a csatlakozó külső kesztyű szigetelése alá, könnyen szivárgást okozhat. Az aláöltöző átbújó ujj részét az aláöltöző kesztyű végére hajtva ez megakadályozható (persze fontos, hogy az aláöltöző se legyen bolyhos, mert akkor ugyanott vagyuk:)).
Vizet érve, lemerülés előtt megéri a kesztyűt rögtön a lehető legmélyebbre vízbe dugni, és fél perces várakozással ellenőrizni, hogy nincs-e szivárgás. A beázások nagyobb része ezzel a technikával kiküszübölhető.
Egy esetlegesen a felszíni próbán beázó kesztyűt teljesen felfújt búvármellényben, és szükség esetén a társunk segítségével kiválóan meg lehet igazítani, emiatt nem kell a partra visszamenekülni, illetve az egész merülést félbeszakítani.
No és persze ami a merülések hosszát és számát illeti: kedd esténként inkább maradtunk a szimpla merüléseknél, ugyanis a felszíni 1-1.5 óra nem lett volna elég, hogy a test maghőmérséklete biztonságosan helyreálljon a 40-45 perces jeges fürdő után. Andi általában fázni szokott mellettem a heti merülés után, mert még éjfél körül is fagyos jégcsapként hűtöm az ágyat (legalábbis szerinte, én nem így szoktam érezni:)).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése